Ballmer: "A Windows Vista volt életem legnagyobb baklövése"

A Fortune szerdán egy igen részletes és átfogó interjút közölt Steve Ballmerrel, a Microsoft távozóban lévő elnökével. Az írás sorra veszi az idén 57 éves vezető közel másfél évtizedes regnálásának minden fontos döntését és történését, a redmondi konszern kormányrúdjának átvételétől kezdve egészen a cég legújabb konzoljának kiadásáig.

Ugyanakkor az interjú készítője, Mary Jo Foley egy másik írást is publikált a beszélgetéshez kapcsolódóan a CNET-en, amiben a beszélgetés néhány - elsősorban a végül hibásnak bizonyult döntésekre vonatkozó - pontját részletesebben, magától Ballmertől származó idézetek segítségével fejti ki. Ezekből kiderül, hogy a stafétabotot anno Bill Gates-től átvető vezető egyik legfájóbb emléke az eredetileg Longhorn néven fejleszteni kezdettmajd végül jópár évvel később Windows Vista néven megjelent operációs rendszer elkészítésének ill. kiadásának története, amelynek (félre)menedzselését élete legnagyobb baklövésének titulálja az interjúban.

"Ha visszatekintek és megkérdezem magamtól, hogy mi is az a dolog amit leginkább megbántam - nem csak a CEO-ságom, de az egész a Microsoftnál töltött időm is beleértve -, akkor az egyértelműen a 'Longhornból Vista lesz' történet. Ez volt életem legnagyobb baklövése", vallja be töredelmesen Ballmer, aki mindjárt meg is indokolja, hogy miért éppen a Vista-ra gondol vissza a legnagyobb megbánással.

"Miért? Nem csak azért, mert a végeredmény egy egyáltalán nem jó termék volt, de azért is, mert emlékezzünk csak: hat évünkbe telt, mire ki tudtuk adni. Aztán ráadásul még ki is kellett köszörülnünk ezt a csorbát. Ez volt ugye a Windows 7. Végül tehát egy olyan, mondjuk 7-8 éves időszak lett a végeredmény [..] ami alatt nem haladtunk előre, és ami idő alatt egy csomó mindenen dolgozhattunk volna, mint pl. a mobilokon. [..] A nagy része annak amit az elmúlt 5-6 évben csináltunk igazából csak az ezen hibás döntésből eredő hátrány behozása volt", fejti ki a Vista kudarc távlati hatásait is a vezető, aki részben személyes hibájának tekinti az ügyet.

Ballmer ugyanakkor örül annak is, hogy egy másik, utóbbi óriási baklövésnek bizonyuló döntés meghozatalát sikerült elkerülnie. A Microsoft ugyanis bár tárgyalt róla, végül nem vette meg a Yahoo-t 45 milliárd dollárért 2008-ban. A vállalat nem sokkal később elvesztette vezető szerepét szinte minden addig őrzött pozíciójában, így ha Redmond felvásárolta volna, óriási veszteségek leírására lett volna kénytelen az elkövetkező évek során.

Egy másik dolog, amire kifejezetten büszke Ballmer, az a Microsoft betörése a konzolpiacra az Xbox révén. Bár ez utóbbi üzletág szintén sokáig csak vitte a pénzt, az utóbbi években már sikerült nyereségessé válnia, de ami még ennél is fontosabb Ballmer szerint: hihetetlen mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Microsoft neve bent maradjon a köztudatban, amiből végül a konszern más üzletágai is profitáltak.

Ráadásul a konzol legújabb kiadásában, az Xbox One-ban minden korábbinál jobban összefonódik a cég más termékeivel - nem csak a szolgáltatásokkal, de magával a Windows-zal is, hiszen mélyén egy asztali párjára immár rendkívül hasonlító operációs rendszer működik. Ezek a közös szálakat pedig a cég a tervek szerint a jövőben még szorosabbra fonja majd, többek között a Windows Threshold kódnevű, jelenleg még fejlesztés alatt álló változatával is.

Terjedése Magyarországon

A Windows 7 már 2010. január végén, három hónappal a piacra kerülése után megelőzte népszerűségben elődjét, a Vistát, márciusban pedig részesedése átlépte a 10 százalékos küszöböt. 2010. november végén a részesedése Magyarországon 19,94% volt (a piacvezető Windows XP-é 71,79%, a Vistáé 6%, a Mac OS X 0,8, a Linux pedig 0,78%-ot gyűjtött össze). A különféle Windows-kiadások részesedése a hazai internetezők számítógépein összesen 98,17 százalékos.^[38] A Windows 7 2013. júliusában 47,37 %-os részesedéssel bírt a felhasználók körében, míg a Windows XP 35,87 %-os részaránnyal a második helyen állt. Ezeket az operációs rendszereket a Windows 8 (3,08 %) és a Windows Vista követi 2,22 %-os aránnyal. ^[39]

Kiadások

A Windows 7 az alábbi kiadásokban jelent meg:

• Windows 7 Starter – csak netbookokra és notebookokra előtelepítve, korlátozásokkal.
• Windows 7 Home Basic – fejlődő országokban.
• Windows 7 Home Premium – otthoni felhasználásra.
• Windows 7 Professional – professzionális és üzleti célokra.
• Windows 7 Enterprise – nagyvállalatoknak mennyiségi licenccel.
• Windows 7 Ultimate – a legbővebb kiadás, az összes funkcióval.
• Windows Thin PC - Egy Windows 7-re épülő új rendszer régi gépekre, nagyvállalatoknak mennyiségi licenccel.
• Windows 7 N változatok - ezek fentiek közül mindegyikből megjelent. Ezek nem tartalmaznak Windows Media Playert és Windows Media Centert.

Ingyen adja a Windows 8 Próhoz a Media Centert a Microsoft

A Microsoft már májusban közölte, a Windows 8-nak nem lesz része a Media Center, csak utólag megvásárolható, fizetős komponensként lehet hozzájutni. Februárig viszont nem kell fizetni sem érte.

A vállalat szerint az elmúlt pár évben alaposan megváltoztak a számítógépes médiafogyasztási szokások, az optikai hordozóról történő lejátszás helyét egyre inkább átveszi a letöltés és az online streaming (p. YouTube, Netflix, Hulu), Mivel a felhasználók médiafogyasztással töltött ideje érdemben nem változik, az online források előtérbe kerülése a fizikai hordozók kárára történik. A Microsoft által begyűjtött használati statisztikák szerint a PC-s DVD-lejátszás látványosan visszaszorulóban van, akár a felhasználók számát, akár a nézéssel töltött időt tekintjük.

Korábban az eltérő igényeket különféle Windows-verziókkal próbálta meg lefedni a Microsoft - a Windows XP-ből külön Media Center Edition jelent meg, a Windows 7 esetében pedig csak bizonyos változatoknak volt része a Media Center -, így nem minden eladott operációs rendszer után kellett a DVD-lejátszáshoz szükséges licencdíjakat megfizetni. A Windows 8 esetén cél volt a minél kevesebb verzió létrehozása, a vállalat ezért úgy döntött, a Windows Media Player belekerül az operációs rendszerbe, de DVD-lejátszási képesség nélkül, a Windows Media Center viszont utólag telepíthető, fizetségért.

A Microsoftt weboldalán azonban megjelent egy promóció, amelyben egyáltalán nem kell kifizetni a 10 eurós árat a Media Centerért és a DVD-lejátszási képességért. Az akció január végéig érvényes, csak meg kell látogatni a weboldalt és egy email-cím megadása után 72 órán belül érkezik a kód, amelynek birtokában a Control Panel / Add features to Windows 8 menüben aktiválni lehet a Media Center képességet. A kód csak Windows 8 Prón működik.

Windows 7 használat

A valós használatot reprezentáló teszteléshez egy valódi, többhónapos használatot megélt Windows 7-es rendszert vetettünk be. Ez nem egy sebtiben feltelepített Win 7, hanem egy már alaposan teleszemetelt, sok feltelepített és uninstallált programot tartalmazó rendszer háttérben futó ESET Smart Securityvel (vírusírtó és tűzfal). Ezt mentettük le a "szektorról szektorra" módszerrel, majd töltöttük vissza a teszt szereplőire; így egyenlő eséllyel indult az összes versenyző. A rendszer teljes mérete nagyjából 30 GB, ami egy 37 GB-os partíción foglalt helyet. A partíciót mentés előtt töredezettségmentesítettük, a SuperFetch és a Prefetch pedig be volt kapcsolva. A pontosabb eredmények érdeklében minden tesztet háromszor ismételtünk meg.

A Windows 7 betöltési idejét a post után eltűnő "Boot from CD-ROM" felirattól mértük odáig, hogy teljesen felállt a rendszer, tehát betöltődött az összes ikon, az összes gadget és a tálcára az összes program (ESET, ATI Catalyst Control Center stb.). Ez a "teszt" (mondhatnánk inkább használatot is) leginkább a véletlenszerű olvasásra koncentrál. Ebben a tesztben a leggyorsabbakkal van egy szinten a V300.

A "3D-s programcsokor" főként a kis fájlok elérésére koncentrál, ugyanis ezek a programok rengeteg kis plugint töltenek be, ergo a szekvenciális sebesség itt nem annyira fontos. Az Intel 320-at leszámítva a mezőny két részre szakadt, melynek második felében helyezkedik el a Kingson SSD-je.

Az "újságírói programcsokorban" megint a pici fájlok kapnak szerepet; talán ez a legjellemzőbb a mindennapi használatra, mert itt nem csak a fájlok, de maguk a programok is viszonylag kisméretűek. Ennek ellenére ezen tesztünkben nem igazán tudtunk különbséget kimérni az egyes SSD-k között.

A "webdesigner programcsokor" már jobban támaszkodik a szekvenciális elérésre, mert a Photoshop és az Illustrator is egy-egy, igencsak nagyméretű dokumentummal együtt nyílik meg. Itt ismételten csak 1 másodperccel maradt le a legjobbaktól a V300.

Az "újságírói programcsokor" megnyitása után hibernáltuk a gépet; ezek a programok együtt kb. 2 GB memóriát foglalnak. Már korábbi cikkeinkben is megjegyeztük, hogy a hibernálás elvileg a szekvenciális írási sebességtől függ (hiszen a memória tartalmát ki kell írni a hiberfil.sys-be). Igen ám, de a memória tartalma tömörítve kerül a lemezre, és ehhez a Microsoft operációs rendszerei a Windows 7-ig bezárólag csak egyetlen processzormagot képesek használni, ami sajnos már korlátozhatja a művelet sebességét. Ezen mérésünkben jól vizsgázott a főszereplő, ugyanis mindkét esetben a leggyorsabbak között végzett.

Windows 7, a végső!

A száraz teszteredmények szerint a végleges Windows 7 egyértelmű visszalépést mutat az RC-hez képest, de attól még valóban szerethető operációs rendszert készített a Microsoft. Ha a válság nem szól közbe, várhatóan gyorsabban terjed majd el, mint a Vista.

Megjött a Windows 7, készen áll a világ meghódítására. Régóta vártuk már, mert a Vista sosem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket: piaci részesedése három évvel a megjelenés után sem érte el a 20 százalékot, miközben az XP 72 százalékos eredményével megőrizte piacvezető szerepét. A Vista ugyan sokat tudott, de számos kompatibilitási probléma volt vele a megjelenéskor, túl nagy volt a hardverigénye és túl kevés látványos újítást mutatott fel ahhoz, hogy megérje lecserélni miatta az XP-t.

A Windows 7 pont ott erősít, ahol a Vista annak idején elvérzett: gyengébb számítógépeken is remekül érzi magát, és bár ugyanazokat a standardokat használja, mint a Vista, kompatibilitási problémák már nem merülhetnek fel vele kapcsolatban.

Végignéztük, ahogy a rendszer felnő: teszteltük a prebétát, a bétát, majd az RC-t, most meg itt van a kezünkben az Ultimate operációs rendszer a maga teljességében, mind a 7 gigabájtjával, mind a 32 bitjével. Lássuk, mi lett a gyerekből.

A korábbi verziók mindegyikénél megfigyelhető volt, hogy a különböző benchmarkokban jobb eredményt értek el, mint a Vista. Már a prebéta is meglepően stabilnak tűnt, a béta még kiszámíthatóbb, igaz, valamivel lassabb lett, míg az RC olyanra sikerült, mint egy kész operációs rendszer: azt követeltük, dobozolják be és adják ki. A Microsoft azonban még csiszolt egy kicsit a kódon az ígéreteknek megfelelően: azt állították, hogy a 7-es esetében az RC lesz olyan, mint a Vistánál a végleges verzió, míg a kiadott példány inkább egy SP1-esre emlékeztet majd.

Hát lássuk, hogyan sikerült az első, rögtön javított változat.

A tesztkonfigurációnk hónapok óta ugyanaz. A HP Pavilion DV5-ben 2 gigahertzes Core 2 Duo processzor, 2 gigabájt memória, hatcellás akkumulátor és Nvidia Geforce 9200M videokártya van, laptopban tehát átlagosan felszereltnek számít, ez a teljesítmény szinte már bárkinek elérhető 2009-ben.

Szokás szerint a telepítéssel kezdtünk, ebben a versenyszámban nincs változás: a Windows fürgén, alig fél óra alatt felmászik a gépre. Ideális esetben persze csak egyszer kell végignéznünk a folyamatot, de jó hír, hogy akkor sem sokáig.

Másodjára a bootidőt vettük górcső alá, és meglepődtünk: az eddigi legjobb eredményt kaptuk nemcsak a 7-es, hanem az összes Windows értékeit figyelembe véve. Az új operációs rendszer tehát gyorsabban áll fel, mint a 21. században bármelyik elődje. A neheze azonban még hátra van.

Csökkenti a Windows 7 által lefoglalt helyet a Microsoft új segédeszköze!

A Microsoft a napokban kiadott egy segédeszközt, amelynek segítségével a felhasználók jelentős mértékben - potenciális akár több GB-tal is - csökkenthetik a Windows 7 rendszereik által a merevlemezen vagy SSD-n elfoglalt hely méretét. Az eszköz ugyanis letörli a Windows rendszerkönyvtárból a gép által korábban, a frissítések során biztonsági okokból elmentett fájlokat, amelyekre a legtöbb felhasználónak semmi szüksége sincs, és ami feleslegesen eszik csak a helyet a rendszermeghajtókon.

A Microsoft eredetileg úgy tervezte, hogy a szóban forgó fájlokat minden egyes szervizcsomag letörölni majd, így az azok által elfoglalt hely nem fog nőni a végtelenségig, hiszen rendszeresen ürítésére kerül. A Windows 7 azonban olyan jól sikerült, hogy Redmond a szoftver elkészülte óta eltelt négy évben mindösszesen csak egyetlen egy szervizpakkot adott ki, ráadásul további csomagok publikálását nem is tervezi. Emiatt az érintett - egyébként WinSxS nevű - könyvtár sok felhasználó gépén már irdatlanul nagyra nőtt.

A most kiadott eszköz ezen problémát orvosolja azon keresztül, hogy a felhasználó kezdeményezésére is lehetővé teszi az inkriminált könyvtár tartalmának kontrollált törlését a rendszer integritásának veszélyeztetése nélkül. Telepítését követően a Lemezerkarbantartó egy új, "A Windows Update karbantartása" nevű ponttal bővül, amely pontosan ezt a feladatot végzi el. Ugyanakkor ez a lehetőség csak akkor jelenik meg ha a karbantartót eleve rendszergazdaként indítjuk el vagy a megjelenő ablakban a "Rendszerfájlok törlése" gombra kattintunk, amit követően a frissülő listában már az új opció is elérhető lesz.

Azok a felhasználók, akik alapbeállítások mellett használják a Windows 7-et már valószínűleg rendelkeznek az új pontot a karbantartóhoz hozzáadó bővítéssel - azt ugyanis a Microsoft a keddi, havi frissítéscsomagban fontosként jelölte meg, így az gépükre feltelepült. Akiknél ez nem történt meg, azok a Microsoft honlapjáról tudják a szükséges foltot beszerezni.

Érdemes megjegyezni, hogy a Windows Update által elmentett fájlok törlése lehetetlenné teszi a korábban feltelepített javítófoltok eltávolítását a rendszerből - mivel azonban ezt a felhasználók 99%-a amúgy se teszi sosem, így a dolognak ebből a szempontból nincs jelentősége, és nyugodtan megléphető művelet az így csak feleslegesen foglalt lemezterület felszabadítása érdekében.

Windows 7 - Új funkciót kaptak a felhasználók a Microsofttól

A Microsoft a napokban egy új segédeszközzel lepte meg a Windows 7 felhasználókat, melynek telepítése után a Windows Lemezkarbantartója egy plusz funkciót fog kapni, s ennek segítségével könnyedén törölhetjük majd a felesleges Windows Update fájlokat rendszermeghajtónkról.

Az újdonságra azért volt szükség, mert az évek során a rendszerre kiadott frissítések túl nagymértékben növelték a merevlemezen elfoglalt helyet, miközben a régebbi, már nem használt frissítési fájlokra a felhasználóknak már egyáltalán nincs szükségük. Az egyetlen szervizcsomag frissítési fájljai is csak foglalták az értékes területet, melyet a felhasználók nagy része jelzett is a Microsoftnak.

Ezeket a fájlokat egyébként a második szervizcsomag törölte volna, de mivel ilyen nem fog érkezni, így szükség volt erre a segédeszközre. Az említett frissítést a cég a KB2852386-os számon tette közzé, mely "A Windows Update karbantartása" opciót teszi nekünk lehetővé a Lemezkarbantartóban.
  

---

A szükségtelen frissítési fájlokat úgy törölhetjük, hogy vagy rendszergazdaként elindítjuk a Lemezkarbantartót, vagy pedig rákattintunk a "Rendszerfájlok törlése" lehetőségre. Ennek hatására, a törölhető fájlok között megjelenik nekünk a fentebb említett "A Windows Update karbantartása" opció. Az "OK"-ra kattintva véglegesen törölhetjük rendszerünkből a felesleges fájlokat, mellyel értékes lemezterületet szerzünk vissza. (Akár több GB-ot is!)

Az említett frissítés letölthető a Microsoft oldaláról 32 bites és 64 bites rendszerekre egyaránt, s a méret miatt sem kell aggódnunk, hiszen alig fél MB-os fájlokról van szó. Aki nem szeretné letölteni, annak sem kell aggódni, mivel a frissítés már elérhető a Windows Update-en is "Fontos" jelöléssel ellátva. (Az októberi frissítésekkel együtt érkezett.)

Windows 7-re is megérkezett az Internet Explorer 11.

Windows 7-re is megjelent az Internet Explorer 11. A Microsoft legelterjedtebb operációs rendszerére érkező böngésző néhány apróbb különbséget leszámítva teljesen megegyezik a Windows 8.1-ben láthatóval. A következő hetekben érkező frissítésre először az IE11 Developer és Release Preview verzióját futtatók számíthatnak.

 

 

Akik telepítették a Windows 8.1-et, már október 17-e óta használhatják az Internet Explorer legújabb, 11-es verzióját, mától pedig a Windows 7-et futtatók is letölthetik. A Microsoft operációs rendszerének legelterjedtebb verzióján az IE10 mellett eddig csak az IE11 Developer és Release Preview változataival találkozhattunk, előbbi  júliusban, utóbbi pedig szeptemberben vált elérhetővé. A böngésző végleges formája automatikus frissítésként érkezik, amelyet először a fenti bétákat futtató kapnak meg, a többiek pedig a következő hetekben számíthatnak rá.

Amennyiben egy vállalati rendszergazda szeretné letiltani az IE11 automatikus települését - mert például a céges belső alkalmazások IE10-re vagy korábbi verzióra készültek és a kompatibilitási tesztek még nem zajlottak le.

A megújult böngésző majdnem teljesen megegyezik a Windows 8.1-ben található párjával, ugyanakkor akadnak apróbb különbségek, ez a verzió ugyanis nem támogatja majd a Google SPDY protokollját, illetve kevésbé korlátozott biztonsági futtatókörnyezetettel érkezik. Az újítások túlnyomó része nem jelent nagy meglepetést, a kezelőfelület gyakorlatilag változatlan, a biztonsági frissítések mellett pedig megjelenik a szinkronizáció, a WebGL támogatás, a vállalat emellett fürgébb oldalbetöltést, jobb JavaScript teljesítményt és a CPU-használat visszaszorításával a notebookokon és tableteken kisebb fogyasztást ígér. A Microsoft szerint továbbá Windows 7 alatt az Internet Explorer 10-nél 9 százalékkal, a sebesség terén legközelebb álló rivális böngészőhöz képest pedig 30 százalékkal gyorsabb működést produkál az IE11.

Internet explorer 11.

A Microsoft F12 fejlesztői eszközei is frissültek, a böngésző érintés-támogatással és az új Reading View móddal is kiegészült, amivel egyszerűbb, letisztult felületen olvashatók a webes tartalmak. A biztonsági funkciók sem maradtak érintetlenül, az NSS Labs értékelése szerint az Internet Explorer a felhasználó félrevezetésével telepített rosszindulatú programok mintegy 99 százalékát kiszűri, ezzel szemben a rivális Chrome csak azok 70 százalékát, míg a Firefox és a Safari csak 4 százalékát blokkolja.

A Windows 8 felhasználóknak ebben az esetben sajnos nincs szerencséjük, nekik az új verzió használatához rendszerüket 8.1-re kell frissíteniük, egyébként kénytelenek lesznek továbbra is az IE10-re hagyatkozni.

Nőtt az XP is!

Elképesztő módon a Netmarketshare mérése szerint az elmúlt hónapban a Windows XP részesedése 0,02 százalékponttal emelkedett és jelenleg 37,19 százalékot tesz ki. A kilenc hónap múlva megszűnő támogatottságú rendszer népszerűségének növekedését elsősorban a nyári szezonalitás magyarázhatja, ilyenkor a szabadságolások miatt az aktív (és böngészésre is használt) számítógépek között átmenetileg lecsökken a modernebb rendszert használó gépek aránya. A Microsoft számára aggasztó lehet azonban, hogy a Windows XP részesedése még mindig ilyen elképesztően magas, az április 8-cal lejáró kiterjesztett terméktámogatás vége után ugyanis biztonsági frissítéseket sem kap a net-felhasználók több, mint negyede.

A széles körben elfogadott mutatókat produkáló Netmarketshare szerint a Windows 7 részesedése is nőtt, 44,37 százalékról 44,49 százalékra. A redmondiak legfiatalabb rendszere, a Windows 8 ugyanakkor egyelőre világszerte is csak 5,4 százalékon áll, az elmúlt hónapban 0,3 százalékponttal tudta növelni részesedését. A növekedés gyakorlatilag megfelel a Vista visszaesésének, amely 0,38 százalékpontos zsugorodást tett ki. Az alternatív operációs rendszerek világszinten sem állnak jól, a Linux 1,25 százalékon áll, az OS X különböző verziói együttvéve érnek el 7,2 százalékot.

Tarol az Android!

A rankings.hu a részesedések felmérésénél beszámítja a mobil operációs rendszereket is, így az Android, az iOS, valamint a Windows Phone és a Symbian is szerepel a listán. A Google-féle rendszer látványosan növekszik, lassan meghaladja a 6 százalékos részesedést (jelenleg 5,7%), ezzel szemben az Apple iOS eszközök webes használata igen visszafogottan emelkedik, júliusban 2,57 százalékot tett ki, a Symbian és a Windows Phone 0,25-0,30 százalék között tanyázik.

Tovább nő a Windows 7 népszerűsége!

A Windows 8 viszonylag lassú rajtja mellett csendben tovább nő a Windows 7 részesedése - itthon is, világszerte is. Az XP fokozatosan csúszik vissza, az alternatív rendszerek szabad szemmel alig láthatóak.

 

Továbbra is emelkedik itthon a Windows 7 részesedése a Ranking.hu mérései szerint. Július hónap folyamán a Microsoft előző generációs operációs rendszere a vizsgált rendszerek 47,37 százalékán futott, szemben a júniusi 47,33 százalékkal. A rendszer növekedési lendülete azért kifulladni látszik, várhatóan most júliusban éri el a maximumot, a heti bontás szerint a hónap második felében már hajszálnyi visszaesést is mutatott, így minden bizonnyal nem lesz meg a Windows XP által elért elképesztő, 90 százalék fölötti részesedés.

Lassan olvadnak régiek

A Windows 8 esetében kitörő sikerről továbbra sem érdemes beszélni, a körülményeket figyelembe véve azonban a 2,87-ről 3,08-ra növelt részesedés nem rossz. Körülmények alatt itt azt értjük, hogy elérhető árú érintőkijelzős eszközök hiányában, visszaeső vásárlások mellett nagyon nehéz a telepített bázison érdemi előrelépést mutatni - nem is nagyon sikerül az októberi rajt óta.

Asztali rendszerek részesedései 

 

 A Rankings.hu mérése szerint a Windows Vista részesedése beállt, 2,2 százalék körül ragadt. Feltételezhetően ezek azok a számítógépek, amelyek már nem is fognak operációs rendszert váltani, tulajdonosaik majd csak a PC leselejtezésével és új beszerzésével jutnak új Windowshoz. A Vista részesedését jól kontextusba helyezi, hogy gyakorlatilag megfelel a Linux (1,08 százalék) és az összes OS X verzió (1,26 százalék) együttes részesedésének, ez egyúttal be is mutatja a nem-redmondi rendszerek hazai relevanciáját a kliensoldalon.

A Windows XP gyakorlatilag lelőhetetlen, a mért számítógépek 35,87 százaléka futtatta ezt a rendszert, a rendszer részesedésvesztésének üteme ráadásul mintha csökkent volt az elmúlt időszakban, most egy hónap alatt csak 0,71 százalékpontot esett vissza (május-június között 1,19 pont volt a zsugorodás).