Operációs rendszerek csatája - novemberi felvonás

A Net Applications legfrissebb elemzése arról rántja le a leplet, hogy hogyan alakult az operációs rendszerek piaci részesedése az elmúlt hónap folyamán. A kép meglehetősen érdekes, ugyanis a Windows 8 és a Windows 8.1 együttesen csak 0,05%-os növekedést értek el, a Windows 7 piaci részesedése pedig 0,22%-kal nőtt.

Érdemes kibontani a számokat, ugyanis a kép meglehetősen érdekes. A Windows 8 teljesítménye csapnivaló volt, ugyanis a sokat kritizált operációs rendszer piaci részesedése 0,87%-kal csökkent, így jelenleg 6,66%-on áll. A Windows 8.1 ennél sokkal jobban teljesített, ugyanis 0,92%-os növekedést könyvelhetett el, ami abszolút nem tűnik rossznak, de persze szárnyalásról sem beszélhetünk. Az új operációs rendszer jelenleg 2,64%-os piaci részesedést tudhat magáénak, azaz lassan beéri a Windows Vistát, amelynek még mindig 3,57%-os piaci részesedése van. A Windows 7 piaci részesedése az elkövetkező hónapokban növekedhet, ugyanis a cégek lassan kezdenek áttérni Windows XP-ről Windows 7-re.

Forrás: NetApplications

A Windows 7 0,22%-ot javított korábbi eredményén, így most 46,64%-on áll. Érdekesség, hogy a Windows XP ezzel egy időben még mindig a piac 31,22%-át uralja, pedig lassan végleg nyugdíjba kell vonulnia, hiszen néhány hónap múlva teljesen megszűnik a támogatása.

Apple fronton a Mac OS X 10.8 és a Mac OS X 10.9 novemberi piaci részesedése sorrendben 1,85%, illetve 2,42% lett. Érdekesség, hogy mind a Microsoft, mind pedig az Apple háza táján komoly lelkesedés mutatkozott a felhasználók körében, már ami az ingyenes operációs rendszer frissítést illeti: Windows 8-ról a felhasználók 28,4%-a tért át Windows 8.1-re, míg OSX 10.6-os vagy újabb operációs rendszerről a macesek 33,9%-a frissített OS X 10.9 Mavericks-re.

Magyarországon is a Windows 7 a legnépszerűbb

Hazánkban is a Windows 7 lett a legelterjedtebb operációs rendszer, letaszítva trónjáról az évek óta piacvezető Windows XP-t. A Windows 8 lassú rajtot vett, nagyon erős az Android.

Világszinten már megelőzte a Windows 7 az XP-t az operációs rendszerek használati statisztikáiban, Magyarországon azonban ez egészen mostanáig nem történt meg, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válságot követően a PC-eladások folyamatosan csökkennek, a felhasználók nem cserélték le korábbi rendszereiket.

A Gemius Rankings adatai 2007-ig visszamenőleg mutatják az operációs rendszerek használati statisztikáit az internetezők körében. A cégnél elérhető grafikon szerint a Windows XP-t öt évvel ezelőtt a netezők 92 százaléka használt, a szoftver vezető pozícióját a 2007-ben rajtolt Windows Vista nem tudta érdemben kikezdeni, ennek részesedése 2009 nyarán tetőzött, 9,2 százalékon állt ekkor. Innentől kezdve már a Windows 7 korszaka következett, a 2009 őszén kiadott operációs rendszer részesedése folyamatosan növekedett, azonban a Windows XP-t nem tudta megelőzni, egészen mostanáig.

A www.rankings.hu statisztikái szerint december második hetében vette át a piacvezető pozíciót a Windows 7, amelynek részesedése ekkorra 44,7 százalékra emelkedett, miközben a Windows XP-é 44 százalékra csökkent. A különbség a két operációs rendszer részesedése között folyamatosan nő, a Windows 7 már majdnem 45 százaléknál tart, míg a Windows XP-é 43,5 százalékra csökkent. A Windows Vista részesedése eközben 2,9 százalék mindössze, míg a Windows 8-é csupán 1,2 százalékra nőtt a megjelenése óta. Egyelőre nehéz lenne megmondani, a Windows 8 Magyarországon mekkora siker, a Vistának annak idején közel fél évre volt szüksége ilyen piaci részesedés eléréséhez, a Windows 7 viszont már a hivatalos megjelenésének hónapjában 3,3 százalékos részesedéssel rendelkezett, köszönhetően az előzetes verziók népszerűségének.

A HWSW látogatóinak körében már régóta a Windows 7 a legnépszerűbb operációs rendszer, részesedése 49 százalék feletti, míg Windows XP-t látogatóink 31 százaléka használ csupán. Olvasóink láthatóan kedvelik a Windows 8-at, a vadonatúj operációs rendszer máris népszerűbb a Windows Vistánál - a Linux vagy az OS X részesedését egyik sem éri el.

A hazai webhasználati statisztikák egyik érdekes adata, hogy a Windows 7 és a Windows XP mögött a harmadik legnépszerűbb operációs rendszer mára az Android lett, részesedése a legutóbbi héten 3 százalék volt. Hazánkban a Google platforma toronymagasan uralja az okostelefon- és tabletpiacot is. A legfőbb rivális iOS részesedése a webhasználati statisztikák alapján 1,6 százalék mindössze, azonban ez is elég ahhoz, hogy magabiztosan előzze a Symbiant (0,3%) és a Windows Phone 7-et (0,1%).

Windows 7 használat

A valós használatot reprezentáló teszteléshez egy valódi, többhónapos használatot megélt Windows 7-es rendszert vetettünk be. Ez nem egy sebtiben feltelepített Win 7, hanem egy már alaposan teleszemetelt, sok feltelepített és uninstallált programot tartalmazó rendszer háttérben futó ESET Smart Securityvel (vírusírtó és tűzfal). Ezt mentettük le a "szektorról szektorra" módszerrel, majd töltöttük vissza a teszt szereplőire; így egyenlő eséllyel indult az összes versenyző. A rendszer teljes mérete nagyjából 30 GB, ami egy 37 GB-os partíción foglalt helyet. A partíciót mentés előtt töredezettségmentesítettük, a SuperFetch és a Prefetch pedig be volt kapcsolva. A pontosabb eredmények érdeklében minden tesztet háromszor ismételtünk meg.

A Windows 7 betöltési idejét a post után eltűnő "Boot from CD-ROM" felirattól mértük odáig, hogy teljesen felállt a rendszer, tehát betöltődött az összes ikon, az összes gadget és a tálcára az összes program (ESET, ATI Catalyst Control Center stb.). Ez a "teszt" (mondhatnánk inkább használatot is) leginkább a véletlenszerű olvasásra koncentrál. Ebben a tesztben a leggyorsabbakkal van egy szinten a V300.

A "3D-s programcsokor" főként a kis fájlok elérésére koncentrál, ugyanis ezek a programok rengeteg kis plugint töltenek be, ergo a szekvenciális sebesség itt nem annyira fontos. Az Intel 320-at leszámítva a mezőny két részre szakadt, melynek második felében helyezkedik el a Kingson SSD-je.

Az "újságírói programcsokorban" megint a pici fájlok kapnak szerepet; talán ez a legjellemzőbb a mindennapi használatra, mert itt nem csak a fájlok, de maguk a programok is viszonylag kisméretűek. Ennek ellenére ezen tesztünkben nem igazán tudtunk különbséget kimérni az egyes SSD-k között.

A "webdesigner programcsokor" már jobban támaszkodik a szekvenciális elérésre, mert a Photoshop és az Illustrator is egy-egy, igencsak nagyméretű dokumentummal együtt nyílik meg. Itt ismételten csak 1 másodperccel maradt le a legjobbaktól a V300.

Az "újságírói programcsokor" megnyitása után hibernáltuk a gépet; ezek a programok együtt kb. 2 GB memóriát foglalnak. Már korábbi cikkeinkben is megjegyeztük, hogy a hibernálás elvileg a szekvenciális írási sebességtől függ (hiszen a memória tartalmát ki kell írni a hiberfil.sys-be). Igen ám, de a memória tartalma tömörítve kerül a lemezre, és ehhez a Microsoft operációs rendszerei a Windows 7-ig bezárólag csak egyetlen processzormagot képesek használni, ami sajnos már korlátozhatja a művelet sebességét. Ezen mérésünkben jól vizsgázott a főszereplő, ugyanis mindkét esetben a leggyorsabbak között végzett.

Windows 7 sebességtesztek és trükkök, leírások.

Íme összegyűjtöttem néhány trükköt a a Windows 7-hez a jobb kezelhetőség és személyre szabhatóság miatt, a teljesség igénye nélkül.

Ugorjunk gyorsan a programokra:

Elsőként is folytassuk a sorozatunk első részében elkezdett billentyűzetkombinációk bemutatását a tálcára "leszúrt" alkalmazások közötti gyors navigálással. Alaphelyzetben itt csak három programot találunk: sorrendben az Internet Explorert, a Windows Media Playert és a Windows Intézőt (Windows Explorer), amelyekhez később bármely programot hozzáadhatjuk. Ehhez keressük meg az adott alkalmazás parancsikonját, vagy indítsuk el a programot, s mindkét esetben kattintsunk a jobb egérgombunkkal vagy a start menüben lévő, vagy a tálcán futó programra, s az opciók közül válasszuk ki a "Pin this program to taskbar" opciót. Ellenkező esetben pedig az "Unpin this program from taskbar" menüpontot. Így lesz x számú programunk rögzítve, amelyekre gyorsan a Windows+1, Windows+2, Windows+3 kombinációkkal tudunk ugrani, attól függően, hogy azok éppen hányadik pozíciót foglalják el a tálcán.


2 - Gyors nagyítás és kicsinyítés:

Ha olyan programon belül vagyunk, ahol módunk van kicsinyíteni és nagyítani - mint például a Windows képnézőjében (Windows Photo Viewer) - akkor az adott műveleteket gyorsan elvégezhetjük a klaviatúra felhasználásával. A nagyításhoz tartsuk lenyomva a Windows+"+", a kicsinyítéshez pedig a Windows+"-" gombot.


3 - Rejtsük el a Messenger-t:

A Windows 7 bétájának a telepítése során biztosan sokan voltak, akik később telepítették a Live Messengert is a gépükre, főként hogy a Microsoft azonnali üzenetküldőjének a népszerűsége hazánkban kiemelkedő a többi európai országhoz képest. Ők már mind szembesülhettek azzal, hogy az operációs rendszer a Messenger ikonját inaktív állapotban immár nem az értesítési területen, hanem a tálcán a többi program között helyezi el (mint ahogyan az a lenti képen is látható).
A program kezelése az új elhelyezkedés miatt nem változott. Hamar megszokható. Viszont jó hírünk van azoknak, akik ezt másként gondolják, s szeretnének visszatérni a régi állapothoz, az ugyanis könnyen beállítható. Ehhez csak meg kell keresni a start menüben a Windows Live Messenger parancsikonját (ha fut, zárjuk be a programot), majd kattintsunk rá a jobb egérgombbal, és a tulajdonságokon belül (Properties) keressük meg a kompatibilitás beállítása (Compatibility) fület, majd jelöljük be a "Run this program in compatibility mode for" négyzetet, s a legördülő menüből pedig válasszuk ki a Windows Vistát. Ha mindent jól csináltunk, a program következő elindításakor már a következőt láthatjuk:





4 - Kapcsoljuk be a fekete dobozt:

A következő tipp nem feltétlenül a végfelhasználóknak, sokkal inkább a fejlesztőknek és a rendszerüzemeltetőknek szól, hiszen a Windows 7 készítői az operációs rendszeren belül elrejtettek egy olyan eszközt, amelyet kvázi fekete dobozként működtethetünk. Ha elindítjuk, akkor az rögzít minden műveletet, amelyet az operációs rendszeren belül végzünk. Ez különösen hasznos lehet, ha egy távoli gép hibáját igyekszünk felderíteni, főként, hogy a végfelhasználónak nem kell hosszasan magyarázni, mit tegyen, egyszerűen csak arra kell kérni, hogy tegye azt, amit szokott.
A Windows 7 Problem Steps Recorder alkalmazását a start menüből indíthatjuk el. Gépeljük be a „psr" kulcsszót. Ekkor elindítjuk a fenti képen látható alkalmazást, amely már készen is áll a rögzítésre. A felvétel azon nyomban elkezdőzik a háttérben, amint a felhasználó leüti a start record gombot. A művelet végén az alkalmazás egy tömörített ZIP fájlt hoz létre, amit akár rögtön el is küldhetünk elemzésre. A tartalma egy HTML alapú dokumentum, amely részletesen leír minden egyes műveletet szöveges formában, képernyőfotókkal kiegészítve. Mindenkinek javasoljuk, hogy egyszer próbálja ki, s nézze meg utána az elkészített jelentést. Meglepő lesz annak részletessége.





5 - Tisztítsuk meg a böngészőt:

A Windows 7 béta tesztelőinek lehetőségük van arra is, hogy kipróbálják a szintén még teszt verzióban leledző Internet Explorer 8-as verzióját. Ha valaki az utóbbit aktívan, sokat használná, akkor idővel előfordulhat annak lelassulása a sok beépülő modul miatt. Ekkor nem árt egy kis tisztogatást végezni közöttük, kilőve a ritkán használt alkalmazásokat. Elsőként lépjünk be a böngésző Tools könyvtárán belül lévő Manage Add-ons menübe, ahol egy jól áttekinthető képet láthatunk róluk. A ritkán használtakat egyszerűen tiltsuk le: jobb klikk disable gombra, s élvezzük az újra régi gyorsaságában tündöklő Explorerünket.





6 - Betűtípusok:

A betűtípusok telepítése jelentősen leegyszerűsödött a Windows 7-ben, hiszen nem kell mást tennünk, mint megkeresni a telepíteni kívánt font-ot, majd az megnyitva az Install gombra kattintani. Vagyis eltűnt a korábbi gyakorlat, amikor a Windows Intézőn belül kellett a Windows Fonts könyvtárába bemásolni a fájlokat.





7  - Átjárhatóbb dokumentumok:

Talán a Windows 7 legörvendetesebb újdonságai közé tarozik a WordPad és a Paint átalakítása. Az alkalmazások egyrészt megkapták az Office 2007-ben már megismert szalagot, másrészt olyan funkciókkal is ellátták őket a fejlesztők, ami miatt megkockáztatom, hogy a WordPadből egy kiváló szövegszerkesztő, a Paintből pedig egy remek képszerkesztő program vált. A WordPad ráadásul új formátumokat is kapott, így képes kezelni a Word 2007 által is használt Office Open XML dokumentumokat. Valamint az Office szövegszerkesztőjében készült fájlok fogadására is felkészítették. Az új WordPad ezen felül ODT támogatással is rendelkezik, így az OpenOffice dokumentumai sem okoznak neki problémát.


8 - Lássuk az asztalt:

Lássunk egy újabb billentyűzetkombinációt! Ha hirtelen munkánk közben szeretnénk megpillantani az asztalon lévő mini alkalmazásokat (gadget) és ikonokat, akkor nyomjuk le a Windows+Space kombinációt, hogy az "Aero Peek" segítségével áttetszővé változtassuk ablakainkat.


9 - Szélesvásznúaknak:

A következő tipp elsőként furcsának tűnhet, hiszen arra biztatjuk a szélesvásznú, 16-9-es képarányú képernyők tulajdonosait, hogy a tálcájukat a régi megszokott helyéről tegyék át a képernyő jobb oldalára. A navigálás egyszerű, a képernyő alsó részének a felszabadítása során pedig plusz helyet kapunk, ami hasznos lehet például böngészés során, mivel több információt tudunk egyszerre megjeleníteni a képernyőn. A korábban ismertetett Win+T paranccsal pedig még a tálcára szúrt programok is egyszerűen elérhetőek. 1440x900-as felbontás esetén például érdemes számolgatni, hogy melyik dimenzióra van inkább szükségünk. Mind az 1440 pixelre, vagy inkább a 900-ra.

Az átállításhoz elsőként kattintsunk a jobb egérgombbal a tálcára, majd válasszuk ki a tulajdonságok (Properties) menüpontot, amely belül a Taskbar location on screen-t állítsuk át jobbra (right). Persze ez elsőként furcsának hangozhat, de mindenképpen érdemes kipróbálni. Az első percek furcsasága után jól is elsülhet a változtatás.





10: Konfiguráljuk a monitorunkat

A Windows 7 fejlesztői két alkalmazást is elrejtettek az operációs rendszer belül, amik segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki a monitorunkból. Az elsővel a szövegek megjelenését állíthatjuk be, hogy azok a képernyőn a legélesebben jelenjenek meg. Elindításához gépeljük be a start menübe a következő parancsot: "cttune", majd üssünk egy entert, s kövessük végig a megjelenő párbeszédpanel utasításait, amely négy lépésben segíti a fontok megfelelő konfigurálását.
Hasonlóan működik a Display Color Calibration nevű alkalmazás is, amelyet a start menüből a "dccw" kulcsszóval indíthatunk el. A program segítségével finomhangolhatjuk monitorunk fényerejét, kontrasztját és a színek megjelenését, hogy az a lehető legszebb képet produkálja.

Windows 7, a végső!

A száraz teszteredmények szerint a végleges Windows 7 egyértelmű visszalépést mutat az RC-hez képest, de attól még valóban szerethető operációs rendszert készített a Microsoft. Ha a válság nem szól közbe, várhatóan gyorsabban terjed majd el, mint a Vista.

Megjött a Windows 7, készen áll a világ meghódítására. Régóta vártuk már, mert a Vista sosem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket: piaci részesedése három évvel a megjelenés után sem érte el a 20 százalékot, miközben az XP 72 százalékos eredményével megőrizte piacvezető szerepét. A Vista ugyan sokat tudott, de számos kompatibilitási probléma volt vele a megjelenéskor, túl nagy volt a hardverigénye és túl kevés látványos újítást mutatott fel ahhoz, hogy megérje lecserélni miatta az XP-t.

A Windows 7 pont ott erősít, ahol a Vista annak idején elvérzett: gyengébb számítógépeken is remekül érzi magát, és bár ugyanazokat a standardokat használja, mint a Vista, kompatibilitási problémák már nem merülhetnek fel vele kapcsolatban.

Végignéztük, ahogy a rendszer felnő: teszteltük a prebétát, a bétát, majd az RC-t, most meg itt van a kezünkben az Ultimate operációs rendszer a maga teljességében, mind a 7 gigabájtjával, mind a 32 bitjével. Lássuk, mi lett a gyerekből.

A korábbi verziók mindegyikénél megfigyelhető volt, hogy a különböző benchmarkokban jobb eredményt értek el, mint a Vista. Már a prebéta is meglepően stabilnak tűnt, a béta még kiszámíthatóbb, igaz, valamivel lassabb lett, míg az RC olyanra sikerült, mint egy kész operációs rendszer: azt követeltük, dobozolják be és adják ki. A Microsoft azonban még csiszolt egy kicsit a kódon az ígéreteknek megfelelően: azt állították, hogy a 7-es esetében az RC lesz olyan, mint a Vistánál a végleges verzió, míg a kiadott példány inkább egy SP1-esre emlékeztet majd.

Hát lássuk, hogyan sikerült az első, rögtön javított változat.

A tesztkonfigurációnk hónapok óta ugyanaz. A HP Pavilion DV5-ben 2 gigahertzes Core 2 Duo processzor, 2 gigabájt memória, hatcellás akkumulátor és Nvidia Geforce 9200M videokártya van, laptopban tehát átlagosan felszereltnek számít, ez a teljesítmény szinte már bárkinek elérhető 2009-ben.

Szokás szerint a telepítéssel kezdtünk, ebben a versenyszámban nincs változás: a Windows fürgén, alig fél óra alatt felmászik a gépre. Ideális esetben persze csak egyszer kell végignéznünk a folyamatot, de jó hír, hogy akkor sem sokáig.

Másodjára a bootidőt vettük górcső alá, és meglepődtünk: az eddigi legjobb eredményt kaptuk nemcsak a 7-es, hanem az összes Windows értékeit figyelembe véve. Az új operációs rendszer tehát gyorsabban áll fel, mint a 21. században bármelyik elődje. A neheze azonban még hátra van.

Windows blog: a Battlefield 4 eladja az új Windowst a játékosoknak?

A Windows 8 és az új 8.1 operációs rendszer legnagyobb kritizálói közé a PC-s hardcore játékosok tartoznak, ugyanis a start menüt megszokták, és ez a réteg amúgy sem híve a kényszerű változásoknak. Ennek megfelelően továbbra is a Windows 7 számít a legkedveltebb operációs rendszernek a játék szempontjából, azonban a Microsoft erre az operációs rendszerre nem portolja az újabb WDDM felületeket, és ezzel az újabb DirectX API-kat sem. Ez az egész egy olyan helyzetet teremt, melyben a funkcionalitás szempontjából a hardcore játékosok inkább a Windows 7 operációs rendszert kedvelik, ugyanakkor technikailag kétségtelenül modernebb a Windows 8, főleg a 8.1-es frissítéssel.

A jobb technológia azonban csak akkor ér valamit, ha a programok kihasználják, tehát a hardcore játékosok nem voltak rászorulva a váltásra. A Battlefield 4 azonban már gondolkodóba ejtheti a felhasználóbázist, ugyanis ez a program kihasználja a DirectX 11.1-es API egyik extráját, mely képes a címtérnek megfeleltetni a dinamikus pufferek SRV-it (shader resource views), illetve a dinamikus constant puffereket a D3D11_MAP_WRITE_NO_OVERWRITE funkcióval. Ez az optimalizálás csökkenti a CPU-ra helyezett terhet, amit a felhasználó sebességnövekedésként fog érzékelni. Jó hír, hogy ez egy szoftveres funkció, tehát minden legalább DirectX 11-et támogató hardver képes használni csupán Windows 8 vagy 8.1 operációs rendszer szükséges hozzá.

A nyerhető sebesség bár a beállításoktól és a hardveres konfigurációtól függ, alapvetően elmondható, hogy az előzőleg beharangozott nagyjából 10%-os gyorsulás tulajdonképpen mindig megvan, tehát ennyit minimum nyer a felhasználó azzal, ha a Battlefield 4-et Windows 7 helyett modernebb Windows 8 vagy 8.1 operációs rendszeren futtatja. Ennél is jobb hír, hogy a DirectX 11.1-es API leginkább a CPU-limites szituációkban segít, vagyis jellemzően alacsonyabb felbontás és grafikai részletesség mellett. Ilyenkor a gyorsulás akár 30-50% is lehet függően a CPU-limit mértékétől. Ritka esetben 50%-nál nagyobb extra sebesség sem kizárt, de ez általánosságban nem jellemző. A fejlesztőktől kapott információink szerint a cserére vállalkozó játékosok nagy átlagban 15 és 25 százalék közötti gyorsulásról számoltak a Windows 8.1 telepítése után.

A technikailag a helyzet eléggé egyértelmű. A Windows 8 vagy 8.1 a DirectX 11.1-et kihasználó Battlefield 4-ben érezhetően gyorsabb a lassacskán korosodó Windows 7 operációs rendszernél. Ez sokaknak elég indok lehet a váltásra. Az NVIDIA, az Intel és a nem GCN architektúrára épülő AMD grafikus vezérlőt használó játékosoknak mindenképp, hiszen számukra a DirectX 11.1-es API kínálja a legjobb teljesítményt. A GCN-es AMD Radeon grafikus vezérlőkkel rendelkező réteg megvárhatja a Battlefield 4 decemberi frissítését, melyben a Mantle API-t használó leképző még a DirectX 11.1-es kódnál is gyorsabb lesz, emellett független az operációs rendszertől, azaz Windows 7, 8 és 8.1 alatt is ugyanarra lesz képes. Persze az esetleges váltást ebben az esetben is érdemes átgondolni.

A Battlefield 4 egyébként csak a kezdet, ugyanis a D3D11_MAP_WRITE_NO_OVERWRITE funkció támogatása a játék alatt zakatoló Frostbite 3 motorba van beépítve, vagyis az erre épülő, később megjelenő játékok hasonló extrákat mutatnak majd fel a Microsoft új operációs rendszerén.